Be Berlin

Lakótársnőm már várt, rettentő kedves leányzó, csacsogtunk és folyamtosan a mi saját német nyelvünkön. A 'was glaubst du' a leggyakoribb mondatunk (=mit gondolsz). Első nap alig hogy megérkeztem már mentünk netet nézni Helennel (mentorunkkal) karöltve, még ki sem pakoltam. Aztán…

Pakolni? Egy évre? Biztos? Tényleg, hogy lehet azt megcsinálni? 8 bőrönd. Jah persze, és ki viszi azt a lakásig Berlinben? Mert az oké, hogy kivisznek a vonatig és ki is jönnek elém, amikor megérkeztem, de azért mégiscsak. 8 bőrönd? Nah tahát a nagy feladat szanálni, amint…

Amióta benne vagyok a határon átnyúló ismerkedés légkörében, azóta elkapott a külföld szele. Elkezdett foglalkoztatni a szokásos "miért"-en túl a hogyan is. Van rá esély, hogy világot lássak? Hogy megtanuljak valami merőben újat? Amit nem az iskolapadban eltöltött idő…