Ma péntek van. Első dolog Michával a város másik felén találkozni..
... akihez jött egy csaj, munkaügy, de mint két régi jóbarát.
Utána vissza a FEZ-be déli megbeszélés és évegyeztetés, amiből azt értettem, hogy mikor lesz nyelvkurzusom, március végén 25-étől a tavaszi szünetben. Két hétig intenzíven. 3 óra naponta mindennap, hétvégén nem. Szükségem van rá nagyon. De most vettem újságot és van egy halom szórólapfélém, olvasok hangosan, meg tv-t nézek, de szótár nélkül elég ramaty, nem tudom mit olvasok. De próbálkozom.
Szókincshiányom van, az meg csak tanulással menne, így amikor ma vége lett 20 perc alatt a meetingnek, volt ugyan egy szülinapozás - együnk mert öregszel - dolog, utána kb egy órát szótáraztam a neten, bent az irodában. aztán meg hazajöttünk, Andi pasizik, én pakolok és ezt írom, közben vízkőtlenítek, német filmet nézek egy nőről aki elmúlt 55 és az apját keresi, aki híres zenész.
Stratégiát alakítok, hogyon fogok szavakat tanulni, illetve beszélgetni.
Katasztrófa. Olyan gyorsan krákognak, amilyet még nem hallottam. Néha ki-kiveszek egy-egy ismerős szót, de hogy eljussak odáig, mit jelent... Katasztrófa. De nem adom fel, ezért jöttem. Azért hogy én is így krákogjak. Valahol el kell kezdeni. :)
