Grillparty a berlini változó időjárásban, ahol egy kicsit felszabadultam és mégis zárva maradtam. Jó és közvetlen dolog volt. :)
Vége a Chance Europa 2020-nak, és mi eldöntöttük, hogy megünnapeljük grillel. Akik szerveztük, akik ott voltak és azok család-barátai stb. Voltunk 12-en kb. Vittünk grillt, húst mindenki magának, amit meg akart enni. Aztán nekiálltunk helyet keresni. Az is érdekes volt, aki kocsival volt, az keresett igazándiból, mi meg mentünk oda. :) Szeles idő volt, Andreas és a fia sárkányt eregettek mire odaértünk.
Nekiálltunk sütni, hát Andi megind adta magát. Nekiállt hisztizni, hogy ő azt gondolta, hogy nagyobb grill lesz, és hogy rengeteg húst hozott, és hogy mennyire készült és most majd lassan fog menni a sütési rész. És hidege is volt, és sorolhatnám. Érdekes egy csaj. Elégedetlen volt.
Na mindegy. Eleredt az eső, az is érdekes volt. Senki nem kezdett el rinyálni, hanem megvártuk míg eláll és közben is dumcsiztunk. Aztán előkerült egy udvari játék, ami ilyen fadarabokat-dobálós-királynőt ledöntő valami, két csapatban. Érdekes volt. :) Élveztem a délutánt, ez egy szobati nap volt.
Induláskor otthagytuk a grillrácsot. Kicsi volt, és nem nagy értékű, de engem megdöbbentett, a többieket meg az én reakcióm. Beate-éknek nem kellett, mert költöztek, és ahova költöztek, ott nem volt hely neki. Aztán minek bajlódni vele, aki legközelebb jön, megtalálja és majd használja. Ez így megy arra, némethonban.
Mindenesetre, nekem smucig magyarnak ez kicsit meglepő volt. De aranyosnak titulálták az aggódásom. :)
