Be Berlin

A kérdés, hogy a kocsikra vagy önmagára. :)

Az emberek nyugodtak. Ebből kiindulva nem igazán lehet találni idegbeteg autóst sem. Biciklisek és gyalogosok elsőbbséget kapnak. A fejbiccentés, esetleg a mosoly, hogy mégis megköszönd az autós kedvességét, nos ez sem ritka. Én mindig megteszem, mint ahogy Magyarországon is mindig megtettem.

Megelőző internetes teszt, ahol az eredményeket el kellett küldeni a nyelvsulinak. Majd a kezdés napján volt egy reggeli írásbeli teszt, ami B2-es volt nekem, után pedig egy elbeszélgetés, ami B1, szal ebbe a csoportbe keveredetem be.

Az első megmérettetés. Érdekes tapasztalat volt. A FEZ-rendszer tartalmaz egy "tervmaszkot".

zum György - március 15

Ma péntek van. Első dolog Michával a város másik felén találkozni..

Német nyelv szépségeit már rég elfelejtettem. De az önállóságom és talpraesettségen rögtön első alkalommal megmutatkozott.

Első éjszaka, szépet álmodtam, még nem volt meg az allergiás éjszaka rémálma, hiába volt kosz és por a szobámban.

Lakótársnőm már várt, rettentő kedves leányzó, csacsogtunk és folyamtosan a mi saját német nyelvünkön. A 'was glaubst du' a leggyakoribb mondatunk (=mit gondolsz). Első nap alig hogy megérkeztem már mentünk netet nézni Helennel (mentorunkkal) karöltve, még ki sem pakoltam. Aztán nem tudtunk dönteni a 2 szolgáltató között, ami az út egymáshoz viszonyított túl oldalán volt, így ide-oda rohangáltunk a kérdéseinkkel.

Pakolni? Egy évre? Biztos? Tényleg, hogy lehet azt megcsinálni? 8 bőrönd. Jah persze, és ki viszi azt a lakásig Berlinben? Mert az oké, hogy kivisznek a vonatig és ki is jönnek elém, amikor megérkeztem, de azért mégiscsak. 8 bőrönd? Nah tahát a nagy feladat szanálni, amint látjátok, a káosz néha (=mindig) eluralkodott a szobámban, és egyébként is uttttálok pakolni. Bedobálok egy-két dolgot a tatyóba oszt uccu. Ez szokott lenni a nagy pakolás nálam, ha megyek valahogy. De ez most nem a "megyek valahova" kategória.